Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Koban Gergely

2011.11.17

Kelj fel! Menj tovább!

Mert én már nem megyek.

Tedd meg helyettem is,

Mit én már nem teszek.

 

Menj, és soha többé

Ne add fel!

Menj, mert én

Már nem kelek fel!

 

Menj, fuss, és élj

Soká helyettem!

Menj, és mondd el a világnak,

Érted mit tettem!

 

 

 

 

Őrült vagyok
 
Nem tudom, mi valóság, s mi álom.
Életem egy részét csak kitalálom?
Őrült vagyok tán, diliházba való?
Most is hallom, hogy köszön nekem a ló.
 
De honnan tudjam, mi az igazi?
Ha valamiről az agyam azt hiszi,
Attól az már valós?